Magamról

Bánóczi László

Bánóczi László fotó: Mocsári László minap.hu

1967-ben Sajókazára születtem, két évtizedig éltem Kazincbarcikán, tanultam Miskolcon és Óbudán, élek Sajókeresztúron. Szülőföldem a Sajó völgye, tágabb otthonom a nagyvilág.

Az első fényképezőgépem egy 99 Ft-os Etüd boxgép volt. A fekete-fehér nagyítást édesapámtól lestem el. Negatívot előhívni már a seregben tanultam meg Horváth főtörzstől. Szmena, Zenit, Praktica, Nikon volt a filmes fejlődéstörténet, mind megvan a komód tetején. Az első házunkban a padlástéri tárolót rendeztem be sötétkamrának, ami nyáron használhatatlan volt a meleg miatt. A második házunkba beterveztem a labort, de nem rendeztem be. Az összes felszerelés a padláson porosodik. Ha nem jön a digitális technika, valószínűleg felhagytam volna a fotografálással.
A kazincbarcikai Kamera Fotókör tagja vagyok 1990-től. Néhány évvel később beléptem a Felföldi Fotográfusok Szövetségébe is. Tulajdonképpen ott váltam tudatosan fényképezővé. Sokat köszönhetek néhai Veres András barátomnak és Szathmáry-Király Ádámnak, akit mesteremnek tartok. Az ő hatásukra jutottam el témaválasztásban a természetfotótól az aktig és a kísérleti fotográfiáig.

Rendszeres résztvevője és szervezője vagyok a nyári alkotótáboroknak, közös kiállításoknak, nemzetközi pályázatoknak. Öt földrész 42 országában kerültek falra képeim.

Témáim: a meztelen női test, a titokzatos, soha meg nem fejthető női nem, a csak a képzeletben vagy álmokban létező világok.

Képeim megtalálhatók a Miskolci Galéria, a FIAP (The International Federation of Photographic Art), a Magyar Fotóművészek Világszövetsége, a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Szövetsége és a Felföldi Fotográfusok Szövetsége gyűjteményeiben.

Egyéni eredmények:

lap tetejére